Mi lenne ha...?

Megnyernéd a lottót, min változatnál az életben?

Ha a válaszod, hogy minimális változtatásokat csinálnék, de alapjáraton minden maradna így az életemben, akkor gratulálok, te a helyeden vagy. Már csak arra ügyelj, hogy néha randizz magaddal.

Ha a válaszod az, hogy már másnap be sem mennék dolgozni, az engem körülvevő emberekkel többet nem is beszélnék, elhagynám a párom, elköltöznék egy lakatlan szigetre és még sorolhatnánk, akkor van egy rossz hírem, NEM VAGY A HELYEDEN, nem a saját utadat járod.

Honnan is vehetjük észre, ha nem vagyunk a helyünkön? Például:

1. Szerepeket játszunk (eljátsszuk, hogy tudatosan cselekszünk/ minden rendben van/ boldogok vagyunk).

2. Mások elvárásai szerint élünk, még akkor is, ha folyamatos kudarc ér minket.

3. Csak kritikát, negatív visszajelzéseket kapunk, ezáltal teljesen megkérdőjelezzük magunkat.

4.Címkéket aggatunk magunkra vagy kapunk a körülöttünk lévőktől (buta/lusta/furcsa/mogorva stb.).

5. Túlélő üzemmódban élünk és sodródunk az árral (csak éljem túl ezt a napot).

6. Feszültek, dühösek, szorongók vagyunk.

7. Nem állunk ki magunkért (lázadunk/mentegetőzünk/ magyarázkodunk).

8. Halogatunk (majd, ha kedvem lesz hozzá/ majd jövőhéten/ majd munkahelyet váltok, ha…).

9. Kétségeink vannak (önmagunkkal a munkánkkal, döntéseinkkel, párkapcsolatunkkal kapcsolatban).

10. Nem randizunk magunkkal.

Mit tehetünk, hogy rátérjünk az utunkra?

Első és legfontosabb, hogy felismerjük, hogy az az élet, amit most élünk, az nem szolgál minket. Ezt követően el kell kezdenünk foglalkozni önmagunkkal. Nézzünk szét az életünkben.

Néhány gondolatébresztő kérdés:

- Ha azt az életet élném, amit szeretnék, az miben lenne más, mint a mostani?

- A jelenlegi életemet miben tudnám megváltoztatni, hogy azt az életet éljem, amit szeretnék?

- Mi lenne előnyös számomra az adott helyzetben?

- Mi az én szerepen ebben a kialakult helyzetben?

- Mitől félek? Miért vagyok dühös?

- Kire/Mire vagyok dühös? Miért?

- Mi/Ki akadályoz, hogy cselekedjek?

Akkor érezhetjük, hogy ráleltünk az utunkra, ha megérezzük magunkba az Erőt, a Lelkesedést, és meghalljuk a lelkünk hangját.

Ha sikerül kapcsolódni magunkhoz érezni fogjuk, merre induljunk el, mit változtassunk és megoldásokat is fogunk találni, hogy kilépjünk a „nem szeretem az életem” világunkból.